Foglalkozásból elkövetett veszélyeztetés bűntettének alapos gyanúja?
Tisztelt MOMSZ Jogi Osztály! Tegnap a velem lévő orvos RSI (Rapid Sequence Induction) alapján intubált beteget. Egy jól légző eszméletlen betegnek gyógyszerrel elvette a légzését. Ezzel akarattal megfosztotta egy élet jelenségtől, jogilag ember ölésre tett kísérletet. Régen is megintubáltuk, a csőbe helyeztük utána az oxigénszondát és teljesen jó volt a beteg. Most csak a jó szerencsén múlott, hogy nem lett tragédia. Tisztelettel kérdezném, ez nem foglalkozásból elkövetett veszélyeztetés bűntettének alapos gyanúja?
A KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZ
Válaszadás időpontja: 2015. április 29.
Válaszadó: Dr. Lakatos Viktor
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést az követi el, aki a foglalkozása – írott, vagy íratlan – szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. Ez utóbbit (közvetlen veszély, vagy testi sértés, sérülés) nevezzük eredménynek. A szabályszegésnek és az eredménynek össze kell függenie. A szabályszegés történhet szándékosan, vagy akár gondatlanságból is. Az emberölés esetében másnak a “megölése” (a Büntető Törvénykönyv így fogalmazza meg az ún. elkövetési magatartást) szándékos, tehát bármilyen arra alkalmas szándékos (!) magatartás az élettől való megfosztásra irányul, azaz az elkövető meg szeretné ölni a sértettet, vagy pedig belenyugszik abba, hogy a magatartás eredményeként meg is halhat. Ez az elkövetési magatartás lehet szúrás, lövés, ütés, de akár pl. egy, a sértettet életben tartó készülék, pl. lélegeztetőgép szándékos kikapcsolása is, mint a krimikben sokszor látjuk.
A konkrét kérdésre térve: az orvos a betegellátás során természetesen nem emberölésre tett kísérletet, ahogy Ön írja. Az orvosnak egyértelműen nem állt szándékában a beteg élettől való megfosztása. Foglalkozási szabályszegést pedig azért nem követett el, mert az Országos Mentőszolgálat RSI (Rapid Sequence Induction) eljárásrendjének része az izomrelaxáns alkalmazása.
Hogy érthető legyen, álljon itt két példa:
A) Az egészségügyben nem jártas, nem orvos elkövető megtudja, hogy az izomrelaxáns bénítja a légzést. Ezért azt haragosának injekcióban beadja és ezzel őt megöli.
B) Az orvos szakmai tudás birtokában alkalmaz olyan hivatalos gyógyszert, amely bénítja a légzést (pl. ugye az említett relaxáns) és ezt alkalmazva “leállítja” a súlyos állapotú beteg légzését az intubáció megkönnyítése érdekében, amellyel a beteg életét ment(het)i meg.
Az “A” eset szándékos emberölés, a “B” eset nem bűncselekmény.
A helyszíni sürgősségi ellátásnak számos olyan eleme van, amely – ha kiragadjuk a környezetből – “veszélyes a betegre”: szúrás, vágás, kábítószer adagolás történik. Ezek azonban adott helyen, adott körülmények között, megfelelő szakértelem és kompetencia birtokában életmentőek, míg más helyen, “civil” körülmények között, laikusok által végezve valóban bűncselekmények.
Végezetül, még egy példa: az, hogy a mentőegység a táskában kábítószert visz magával, “első ránézésre” lehetne bűncselekmény, kábítószer birtoklása. Ugyanakkor erről szó sincsen, hiszen jogszabályok által meghatározott módon “viszi magával” a mentőszolgálat a kábítószert. A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 15.§ g) pontja szerint viszont a jogszabály engedélye az elkövető büntethetőségét, a cselekmény büntetendőségét kizárja. Ilyen alapon nem tilos egyébként a mentőgépkocsi-vezetőnek utasokkal együtt áthajtani a piroson, míg egy civil vezetőnek ugyanez akár még bűncselekmény, közúti veszélyeztetés is lehet.
Bár nem teljesen ide tartozik, a fenti beavatkozásokkal kapcsolatban – és általában is – nagyon fontos a mentési dokumentáció megfelelő vezetése, amivel számos későbbi kellemetlenség előzhető meg.
