A tisztánlátás érdekében - tájékoztató az egészségügyi szolgálati jogviszonyról a mentődolgozókat érintő kérdésekben
Tisztelt Bajtársak!
Az alábbiakban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény mentődolgozókat érintő legfontosabb kérdések megválaszolásával próbálunk rávilágítani a törvény hiányos és hátrányos rendelkezéseire. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a közalkalmazotti jogviszonyt megszünteti és egy új jogviszonyt hoz létre, amely még hátrányosabb helyzetet teremt a mentődolgozók munkaviszonyára.
Az Országgyűlés által elfogadott T/13174. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Esztv.) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról a mentődolgozóra, ideértve a gazdasági és a műszaki személyzetet is vonatkozik?
A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra (Országos Mentőszolgálat), annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki [Esztv. 1.§ (1) bek.].
Egészségügyi szolgálati jogviszonyban – figyelemmel az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4.§ a), b) és c) pontjára – az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó és a rezidens foglalkoztatható [Esztv. 1.§ (3) bek.].
Egészségügyi dolgozó minden egészségügyi tevékenységet végző természetes személy, aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik (mentőápoló, mentő-technikus, mentőtiszt), vagy aki nem rendelkezik szakképesítéssel (mentőgépkocsi-vezető, mentésirányító), de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban [Eütev. 4.§ a) pont].
A mentápoló és a mentőtiszt másodállásban dolgozhat-e a korház sürgősségi osztályán, illetőleg a mentőgépkocsivezető az orvosi ügyeleten?
Az Esztv. szerint egészségügyi szolgáltatónál (kórház sürgősségi osztály, orvosi ügyelet) csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni.
Ez azt jelenti, hogy a mentődolgozónak választania kell: egészségügyi szolgálati jogviszonyt az Országos Mentőszolgálattal létesít, vagy a jól fizető egészségügyi szolgáltatót választja, vagy közreműködő egészségügyi szolgáltatóval köt szerződést, és rajta keresztül fogja ellátni ugyanazt a munkát, csak kevesebb pénzért.
A mentődolgozó dolgozhat-e szabadidejében saját, nem egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásában?
Az Esztv. szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet [Esztv. 4.§ (1) bek.].
Ez azt jelenti, hogy a fenti kivételtől eltekintve a mentődolgozó saját vállalkozásában – pl. autószerelő, fuvarozó, személyszállító tevékenységet – illetőleg bármilyen másodállásban csak akkor dolgozhat, ha arra a kormány által eddig meg nem nevezett szerv előzetesen engedélyt ad.
Megjegyzendő, hogy a törvény a gyakorolható tevékenység – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, nevelőszülői foglalkoztatás – végzésére irányuló jogviszonyt esetében is kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyéhez köti, amennyiben a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével [Esztv. 4.§ (3) bek.].
Fontos, hogy amennyiben a mentődolgozó az előzetes engedélykérést elmulasztja, az Országos Mentőszolgálat az egészségügyi szolgálati jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntetheti – és senkinek ne legyen kétsége, hogy nem fogja –.
A műszaki személyzet illetményét rendezi-e a törvény?
Az egészségügyben dolgozó műszaki személyzet illetményét a törvény a Felek – vagyis az Országos mentőszolgálat és a munkavállaló – szabad megállapodása határozza meg az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével [Esztv. 8.§ (6) bek.].
Milyen a jogkövetkezménye, ha a mentődolgozó a részére a munkáltató által elvégzett minősítéssel nem ért egyet és ez alapján felajánlott illetményt nem fogadja el?
Abban az esetben, ha a munkáltató által elvégzett minősítéssel a mentődolgozó nem ért egyet, akkor a közléstől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat [Esztv. 7.§ (5) bek.]
Viszont, ha a minősítés eredménye alapján a munkáltató által javasolt illetményt sem fogadja el, akkor az azzal jár, hogy az Országos Mentőszolgálat az egészségügyi szolgálati szerződést fel fogja mondani [Esztv. 8.§ (11) bek.].
Az Országos Mentőszolgálat az állandó telephelyes mentődolgozót kirendelheti-e vagy akár áthelyezheti-e másik telephelyre, vagy egy másik egészségügyi intézménybe, ha igen mennyi időre?
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), mint az egészségügyi szolgáltató munkáltató nem, de a fenntartója (állam) döntése alapján – az OMSZ főigazgatója véleményének kikérését követően – egészségügyi közfeladat ellátása érdekéből az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló mentődolgozó határozott időre kirendelhető egy másik – ugyanazon fenntartóhoz tartozó – egészségügyi szolgáltatóhoz [Esztv. 11.§ (1) bek.]
Fontos, hogy a kirendelés időtartama nem haladhatja meg az egy évet, de a kirendelés ugyanarra a feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható [Esztv. 11.§ (2) bek. első és második fordulata], és mindezt a mentődolgozó megkérdezése és beleegyezése nélkül.
A törvény szerinti egészségügyi szolgáltató fenntartója (az Országos Mentőszolgálat esetében az állam) – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatók között kezdeményezheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló mentődolgozó határozatlan időre szóló áthelyezését [Esztv. 12.§ (4) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a jövőben bármikor, bármelyik mentődolgozót el lehet távolítani az OMSZ kötelékéből anélkül, hogy az jogellenesnek minősülne.
Ha megszüntetem a szolgálati jogviszonyomat, és később újabb szolgálati jogviszonyt létesítek, a kapott végkielégítést megtarthatom?
Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló mentődolgozó jogviszonya megszűnését – vagy a munkáltató általi megszüntetését – követő 30 napon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül az OMSZ részére köteles visszafizetni [Esztv. 13.§ (4) bek.]. Abban az esetben, ha az új jogviszony létesítésére 30 napon túl kerül sor, a részére kifizetett végkielégítés teljes összegét megtarthatja.
Az OMSZ-MÖSZ kollektív hatályú megállapodáson alapuló béren kívüli juttatás továbbra is kifizeti-e a munkáltató?
A törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál (OMSZ) kollektív szerződés nem köthető [Esztv. 15.§ (10) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a törvény hatálybalépésével a meglévő kollektív szerződések, ideértve az OMSZ-MÖSZ kollektív hatályú megállapodásokat is, megszűnnek, és vele együtt megszűnik minden béren kívüli juttatás, például a nyugdíjba menők jutalma 5.000 Ft, a lakásépítési támogatási alap 2.500 Ft/fő, az iskolakezdési támogatás 15.000 Ft/tanuló stb.
Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége
