112

Hogyan hívhat mentőt?

A világjárvány előtt átlagosan mintegy 3000 kivonulás történt naponta, ma gyakori a 4000 feletti esetszám

A létszám és a megfelelő szervezés hiányát tartja a sürgősségi ellátás jelenlegi legsúlyosabb problémájának a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének Közép-magyarországi régióvezetője, akit a munkája szeretete ösztönzött arra, hogy tegyen valamit a Bajtársaiért. A szakszervezet tisztségviselőit bemutató sorozatunkban ezúttal Csorba Ákossal, budapesti mentőtiszttel ismerkedhetünk meg.

 

„A legfontosabb feladataim közé tartozik a szakszervezeten belül a dolgozók érdekképviselete, a tagtoborzás, és a mentőszolgálattal való kapcsolattartás. Meg kell ismertetnem az emberekkel a szövetséget és támogatom őket a problémáik megoldásában – mondja Csorba Ákos arról, hogy mi egy szakszervezeti régióvezető feladata.

Mint beszámoltunk róla, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége tavaly év végén megújuláson ment keresztül, ma már régióvezetők segítik a Bajtársakat országszerte. A fővárosban szolgálatában lévő mentőtiszt hozzáteszi, ha egy dolgozó, vagy akár egy egész mentőállomás olyan problémába ütközik, amit nem tud, vagy fél megoldani, akkor felveszi a kapcsolatot a régióvezetővel, együtt igyekeznek megoldást találni.

Elmondta, néhány olyan eset már volt is, amiket sikerült eredményesen megoldani. Szerinte a tagtoborzás is jó úton halad, sok mindenkit ismer, az emberek bíznak benne. Amikor a szakszervezetről beszél, meghallgatják, érdekli őket a téma.

 

Munka a bázison

 

Csorba Ákos Budapest egyik legnagyobb mentőállomásán, a Mohács utcai „bázison” dolgozik 2016 óta. A mentőtiszti diplomáját 2014-ben szerezte meg, előtte a főiskola mellett egy évig ápolóként teljesített szolgálatot.

„Nagyon szeretem ezt a munkát, rengeteg a jó szakember, a kiváló kolléga, remek hangulatban kellene, hogy teljenek a hétköznapok. Ehelyett viszont gyakorta a problémákat kell taglaljuk, a munkáltató részéről kevés a hajlandóság, hogy magasabb színvonalon működjön a rendszer. Azért lettem régióvezető, mert azt látom, hogy az első szolgálati évem óta szinte ugyanazok a gondok: sem a vezetőség és dolgozók közötti kapcsolat nem javult, nem rendeződött a pihenőidő kérdése, a fizetésünk, de folytathatnám a felsorolást” – mondja Csorba Ákos.

A legnagyobb probléma szerinte az Országos Mentőszolgálaton (OMSZ) belül a szakképzett munkaerő hiánya. Bármennyire is azt sugallja a vezetőség, hogy sorban állnak az érdeklődők, ez nincs így, továbbá lehet, hogy érdeklődő van, de itt munkaerőre lenne szükség. Sajnos a pályaelhagyók száma is jelentős az utóbbi időben. Hozzáteszi, az egyre növekvő esetszám miatt a fővárosi hiányt vidékről igyekeznek pótolni. Többek között Győrből, Miskolcról, Szegedről, Kecskemétről is szinte minden nap érkeznek egységek, segíteni a fővárost.

Nehezíti a munkánkat, hogy a beáramló nagyon magas számú híváshoz képest rettentően kevesen dolgoznak a mentésirányításban.

„Nem működik egy olyan megfelelő háttérrendszer, ami lehetővé tenné, hogy elutasítsák egy mentőegység riasztását egy nem mentőellátást igénylő híváshoz, vagy ténylegesen átirányíthassák a háziorvosi ügyelet, szakrendelő, háziorvos irányába. A jelenlegi gyakorlat az, hogy szinte minden híváshoz küldeniük kell egy egységet. Ha lenne plusz 100 mentő, és ennek megfelelő szakember, akkor talán nem , de a jelenlegi kapacitással szinte kilátástalan a helyzet” – világít rá a mentőtiszt.

 

Bajban a mentésirányítás

 

Szerinte a mentésirányítókon hatalmas a felelősség, és félnek: ha a beteg panaszt tesz, – mert nem érkezett hozzá mentő -, akkor „őket veszik elő”, még akkor is, ha a mentő riasztása valóban indokolatlan lett volna. Nincs tehát jogilag védett hátterük, de még egy olyan jól működő belső szabályzat sem, ami alapján nyugodtan kijelentheti, hogy, egy adott állapot nem igényel sürgősségi ellátást. Emiatt aztán inkább kiküldi az autót, ezzel kockáztatva azt, hogy egy súlyos esethez viszont késve érkezhet a segítség.

Mint mondja, a koronavírus-járvány első hullámában viszonylag nyugodtan zajlott a mentés Budapesten, mert nagy volt az emberek ijedtsége. Sokan nem nagyon jártak el otthonról, kevésbé mertek mentőt hívni, nehogy egy fertőzött betegtől vegyék el a segítséget. A második hullám óta ez átfordult: elképesztően sok a feladat, a Bajtársak minden eddiginél jobban leterheltek.

„A járvány előtt 2500-3000 körüli napi esetszámról tudtunk országosan, ma pedig már nem ritka a napi 4000 feletti kivonulás sem. Sokan napok óta fennálló, fájó végtagsérüléshez, beszakadt körömhöz, fogfájáshoz hívnak sürgősséggel bennünket. Egy idős hölgy nemrég fellépcsőzött a harmadik emeleti lakására, ami után pár percig nehezen vette levegőt. Hívta a mentőket, mert az hallotta, hogy a koronavírus egyik tünete a nehéz légzés. Ezek az esetek nem igényelnek sürgősségi ellátást, sürgősebb, akut esetek elől veszik el a mentőkapacitást” – részletezte Csorba Ákos.

Szerinte ugyanakkor nem lehet hibáztatni a mentésirányítókat, kevesen vannak, leterheltek. Ennek ellenére az OMSZ-nál az a fő irány, hogy meg kell mutatni: mindennel megbirkóznak.  Büszkén hirdetik, hogy évről évre több az elvégzett mentőfeladat, ami érhetetlen hozzáállás. Egy ország egészségügyének egyik sikerességi mutatója nem az ellátottak egyre emelkedő száma lenne, hanem ennek pont az ellenkezője.

Hozzáteszi, súlyos létszámhiánnyal küzd a háziorvosi ügyeleti rendszer is. Budapesten tulajdonképpen nem is beszélhetünk működő háziorvosi ügyeleti rendszerről. Ha beérkezik egy hívás, a beteg gyakorta azt a választ kapja, hogy leghamarabb 5-6 óra múlva tudnának kimenni hozzá, ezért szinte azonnal átadják a feladatot a mentőknek.

 

Várják az ötleteket

 

„Sajnos ennek a rendszernek a szervezési, és kapacitás hiánya miatt nagyon sok beteg kerül be indokolatlanul a kórházi sürgősségi osztályokra, leterhelve ezzel az ellátórendszer ezen területét is” – teszi hozzá.

Csorba Ákos elmondja, hogy a Bajtársaktól kapott bizalmat megszolgálva a szakszervezetben való munkavégzést olyan  küldetésnek tekinti, amely során a fent leírt és más hasonló problémák megoldásához, de legalább is enyhítéséhez szándékozik hozzájárulni. Arra kéri Bajtársait, hogy jelezzék felé azokat a megoldandó ügyeket, amelyek nehezítik a szolgálat ellátását. Egyben szívesen fogadja azokat az ötleteket, javaslatokat is, amivel a munkavégzést a betegellátást javítani, ésszerűsíteni lehet. Arra kéri az MOMSZ tagságát, hogy közösen gondolkodjanak és tegyenek a mentőszolgálat munkavállalóinak érdekében.

.

 

 

 

 

Hogyan csatlakozhatsz?

  • 1

    Kérelem letöltése

    A MOMSZ-ba való belépéshez töltsd le a Dokumentumtárból a tagfelvételhez és a tagdíjfizetéshez rendszeresített nyomtatványt.

    arrow
  • 2

    Kérelem kitöltése

    Kérjük, töltsd ki a letöltött Tagfelvételi kérelem és a munkáltató általi tagdíjfizetéshez a Megbízás tagdíj levonásra nyomtatványokat.

    arrow
  • 3

    Kérelem beküldése

    Az olvashatóan kitöltött, dátummal és aláírással ellátott belépési nyilatkozatokat juttasd el a MOMSZ postacímére: 1593 Budapest, Pf. 708.

    arrow
  • 4

    Tagfelvétel visszaigazolása

    A csatlakozási dokumentumok benyújtását követően MOMSZ tagjává történő megválasztásod 15 napon belül e-mailben visszaigazoljuk.