Munkaközi szünet kiadása
“A munkaközi szünet kiadása nagyon hektikus. Budapesten, ahol a kocsik javarészt tengelyen vannak, szinte soha nem az irányítás adja ki a 20 percet, hanem az egységek kéregetik ki. Vagy megkapják, vagy még előtte egy-két-három feladatra kérik őket. Van lehetőség már a 20 perc kiadására úgy, hogy az egység nem tér az állomására, hanem megáll egy étkezőnél és ott kapja meg a 20 percet. Ha állomásra tér, legtöbbször szigorúan 20 perc a szünet. Ezt a 24 órás szolgálatokban 2-szer 20-percként alkalmazza az irányítás. Esetleg még ritkán előfordul, hogy a 24 órás egységeket az esti váltási időben beengedik egy rövid egészségügyi szünetre.
Vidéken kissé másként alakul a gyakorlat. Ha az egység nem vonul ki, illetve a munkaidő jelentősebb részét az állomáson tölti, szó sem esik munkaközi szünetről. A vidéki kocsik akkor szokták kérni a 20 percet, ha reggeltől úton vannak, és az ebédjük az állomáson van, valamikor délután haza kéredzkednek. Vidéken az irányítás szinte soha nem adja ki magától a munkaközi szünetet. Jó lenne tisztázni, hogy abban az esetben, ha a mentőegység a munkaidő jelentősebb részét az állomáson tölti, értelmezhető-e a munkaközi szünet.”
A KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZ
A válaszadás időpontja: 2022. november 12.
Válaszadó: Dr. Kusper Zsolt (Kusper Ügyvédi Iroda)
A mentődolgozóra, mint egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejére a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (továbbiakban: Mt.) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényben (továbbiakban: Eszjtv.) megállapított eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi. A munkaközi szünet tartamáról, kiadásának módjáról az Mt. rendelkezik [Eszjtv. 1. § (9) bek.].
Az Mt. 103. §-a szerint amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes, és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy rendes munkaidő hiányában – a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének tartama meghaladja a 6 órát, akkor 20 perc, ha a 9 órát, akkor további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a mentődolgozónak a munkavégzés megszakításával. Mivel az Mt. ezen rendelkezése relatív diszpozitív szabály – vagyis a munkavállaló javára enged eltérést –, a felek megállapodása – vagy kollektív szerződés – alapján a mentőszolgálat a mentődolgozó számára legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni; amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni.
A munkaközi szünet a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott mentődolgozók esetében része a munkaidőnek, ilyen módon díjazás jár rá [Mt. 86. § (3) bekezdés a) pont], de ez nem jelenti azt, hogy a mentőszolgálat ne lenne köteles a fentiekben előírt időtartamban minden esetben – vagyis függetlenül a munkavégzés helyétől, azaz a fővárosban vagy vidéken, az állomáshelyen való tartózkodás alatt vagy azon kívül – biztosítani a munkavégzés megszakítását. Önmagában az, hogy a mentőszolgálat (mentésirányítás) a munkaközi szünetet nem osztja be előre, hanem azt a mentődolgozók saját ütemezésük szerint veszik igénybe nem jogellenes, de ez nem jelenti azt, hogy a mentőszolgálatnak ne kellene garantálni a törvényben előírtak szerint a munkavégzés megszakítását.
A fentiekkel összefüggésben álláspontom szerint a mentődolgozóra mielőbbi kedvezőbb szabály kialakítására lenne szükség, különös tekintettel a huszonnégy órás munkaidő beosztás szabályaira [Mt. 92. § (2) bek. alapján a 99. § (3) bek.].
