Alapszabályunk

MAGYARORSZÁGI MENTŐDOLGOZÓK SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLYA

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége rendes tagjai az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:4.–3:48.§ és 3:63.–3:87. § -ai alapján a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége Budapesten, 2016. évi április hónap 23. napján megtartott közgyűlése 9/2016. (04.23.) sz. határozatával elfogadott kiegészített, pontosított illetőleg módosított alapszabályát (kiegészített, pontosított illetőleg módosított részeket dőlt és aláhúzott betűvel szerkesztve) az alábbiak szerint foglalták változásaikat egységes szerkezetbe:

I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ A Szövetség adatai

(1) A Szövetség neve: Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége

(2) A Szövetség rövidített neve: MOMSZ

(3) A Szövetség angol neve: Hungarian Ambulance Workers’ Federation

(4) A Szövetség székhelye: HU-1042 Budapest IV., Árpád út 44-46. I/1.

(5) A Szövetség működésének területe: Magyar Köztársaság egész területe

(6) A Szövetség alapításának éve: 2011. (Kettőezer-tizenegy)

(7) A Szövetség jogállása: önálló jogi személy.

(8) A Szövetség honlapja: www.momsz.hu

(9) A Szövetség pecsétje: kör alakú, 40 mm átmérőjű szimpla keret, benne köriratban, magyarul „Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége”, angolul „Hungarian Ambulance Workers’ Federation”, középütt a Constantin kereszt, alatta az alapítás éve „Alapítva 2011” számokban.

(10) A MOMSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap illetve nem fogad el, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

II. Fejezet: A MOMSZ CÉLJA ÉS FELADATAI

2.§ A MOMSZ célja

(1) A MOMSZ elsődleges kiemelt célja a magyarországi mentődolgozók munkajogi és szociális érdekeinek képviselete.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége további kiemelt célja, hogy:

a) az érdekvédelem jogi garanciái bővüljenek, s olyan működőképes, alkupozíción nyugvó érdekegyeztetési rendszer jöjjön létre, amely megteremti a mentődolgozók körében az európai uniós szintű kereseti, szociális viszonyokat;

b) egységesen és hatékonyan képviselje és érvényesítse az Országos Mentőszolgálat által foglalkoztatott munkavállalók – a továbbiakban: mentődolgozók – sajátos társadalmi, gazdasági, szakmai, szociális és kulturális érdekeit; továbbá

c) fellépjen a mentő, mint hivatás állami és társadalmi, anyagi és erkölcsi elismeréséért, valamint a mentődolgozók személyiségi és állampolgári jogainak érvényesítéséért; és

d) foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben balesetet szenvedett mentődolgozók számára a megmaradt képességeikre építve a legmagasabb szintű, számára tartós foglalkozást és önmegvalósítási lehetőséget biztosító foglalkoztatást elősegítése, támogatása, érdekeinek védelmét ellássa, valamint

e) a nyugdíjas mentődolgozók szociális érdekeinek képviseletét felvállalja.

(3) A MOMSZ biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

(4) A MOMSZ céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Szövetség fő tevékenysége. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

(5) A MOMSZ gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a Szövetségi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben a MOMSZ befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

(6) A MOMSZ bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(7) A MOMSZ egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a Szövetségi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

3.§ A MOMSZ feladatai

(1) A MOMSZ céljainak megvalósítása érdekében alapvető feladatának tekinti elérni, illetve növelni a mentődolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését, ennek érdekében tevékenysége kiterjed arra, hogy:

a) tájékoztassa tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről;

b) képviselje tagjait – meghatalmazás alapján – az élet- és munkakörülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt;

c) tagjai összehangolt véleménye alapján állást foglaljon a tagokat és családtagjait érintő jogi, gazdasági, szakmai döntések és szabályozók tervezeteivel, valamint a jogszabályok gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban.

Állásfoglalásáról tájékoztatja az illetékes szervezeteket, befolyást gyakoroljon a jogszabályok megalkotására, felülvizsgálatára, módosítására, szükség szerint jogszabály létrehozását kezdeményezze, továbbá társadalmi módon ellenőrizze e jogszabályok végrehajtását;
d) a tagjai részére ingyenes jogsegélyszolgálat biztosítására, ennek keretében egyeztető fórum létrehozására a vitás ügyek rendezésére;

e) a hivatalos állásfoglalás kibocsátására vitás szakmai és etikai kérdésekben;

f) a mentődolgozók jogi, foglalkoztatási, szociális biztonságával, kulturális fejlődésével, szakmai képzésének segítségével, egészségének megóvásával összefüggő kérdések rendezésében közreműködik;

g) a mentődolgozók jogainak védelmezése mellett a közösségek érdekeinek védelmére, a tagság folyamatos és széleskörű tájékoztatására, mozgósítására, oktatásra, önsegélyezésére;

h) a mentő munka hagyományainak, értékeinek felkutatására, védelmére és propagálására;

i) a Szövetség vagyonának célszerű felhasználása, gyarapítása a mindenkori jogszabályok, és a Szövetség gazdálkodási szabályai alapján.

III. Fejezet A TAGSÁGI JOGVISZONY

4.§ A MOMSZ tagsága

(1) A Szövetségbe felvételét kérheti az a természetes személy, aki a Szövetség – jelen alapszabály 2. § -ban meghatározott célok – érdekében kíván tevékenykedni, elfogadja a Szövetség alapszabályát, vállalja a tagdíj fizetését, és akit a Szövetségbe – az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelmére – felvesznek.

(2) A Szövetségbe történő belépés, illetőleg az onnan történő kilépés (amely alól kivételt képez a kizárás esete) önkéntes.

(3) Nem szakítja meg a tagsági viszonyt a nyugdíjazás, a munkanélkülivé válás, a gyermekgondozási és ápolási, illetve egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

(4) A MOMSZ tagság formái:

rendes tagság,
tiszteletbeli tagság.

(5) A Szövetség tagjává történő felvételt a jelölt – a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával – kérelmezheti.

(6) A kérelmet az Elnök terjeszti az Elnökség elé, és a Szövetség rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.

5.§ Rendes tag

(1) A Szövetség rendes tagjává választható az a természetes magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban a Szövetség alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

(2) A Szövetség rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

(3) A Szövetség rendes tagjainak jogai:

részt vehetnek az Szövetség Közgyűlésén;
tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen;
bármely társasági tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
jogosultak részt venni az Szövetség rendezvényein;
igénybe vehetik az Szövetség által nyújtott kedvezményeket,
a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

(4) A Szövetség rendes tagjainak kötelességei:

kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb Szövetségi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Szövetség szerveinek határozatait;
kötelesek teljesíteni a Szövetség tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat;
kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;nem veszélyeztethetik a Szövetség céljainak megvalósulását és a Szövetség tevékenységét.

6.§ Tiszteletbeli tag

(1) A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a természetes személy, aki az Európai Unió területén a Szövetség érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit támogatja, segíti.

(2) A tiszteletbeli tagok a Szövetség rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga nincs, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását.

(3) A Szövetség keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

(4) Tiszteletbeli tag felvételéről a döntésthozó szerv (tagok összessége) jogosult dönteni. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.,

7.§ A Szövetség határozatainak bírósági felülvizsgálata

(1) A tag, a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a Szövetség szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a Szövetség ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

8.§ A tagsági viszony megszűnése

(1) A tagsági viszony megszűnik:

a tag önkéntes kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni, ebben az esetben a tag kilépő nyilatkozata Elnökség általi kézhezvételének napjával érintett hónap utolsó napján szűnik meg;
a tagdíj befizetés 1 (egy) éves elmulasztása miatt, a jogkövetkezményt tartalmazó felszólítás után (a kitűzött 90 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal);
a tag kizárásával;
a tag halálával;
a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával;
a Szövetség jogutód nélküli megszűnésével.

(2) Kizárandó a Szövetség tagjai közül:

a) az a tag, aki tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíjfizetési mulasztást),

b) az a tag, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

(3) A (2) bekezdés szerinti magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

(4) A kizárási eljárást első fokon – az Elnökség tagjainak ügye kivételével – az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az Elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.

(5) A taggal az Elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indokolása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető – a Szövetségen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

(6) A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Szövetség Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság), és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles a Szövetség közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 (harminc) napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

(7) A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

a) az Elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napos fellebbezési határidő leteltét követő napon,

b) fellebbezés esetén, illetve az Elnökség tagjai vonatkozásában a közgyűlés kizárást helybenhagyó (elnökségi tagok esetében kizáró) határozatának meghozatalával.

(8) A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag egy éven keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.

(9) Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

(10) A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

IV. Fejezet A SZÖVETSÉG SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

9.§ A Szövetség szervei

(1) A Szövetség testületi szervei:

Közgyűlés,
Elnökség,
Felügyelő Bizottság.

10.§ A Közgyűlés

(1) A Közgyűlés a tagok összessége, a Szövetség döntéshozó szerve.

(2) A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést a Szövetség szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal tart. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg.

(3) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék elrendeli. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

a) az Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

(4) A (3) bekezdés a) – c) pontjai alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

10/A.§ Közgyűlés ülésének összehívása, a napirendi pont megállapítása, a közgyűlés helyének kiválasztása

(1) A Közgyűlés ülését a titkár, akadályoztatása esetén az elnök írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját. Megjelöli azt is, hogy a közgyűlésen videokonferencia útján is lehetséges-e a megjelenés.

(2) A közgyűlés ülése főszabály szerint a Szövetség székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is. A közgyűlés összehívható akként is, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszközök segítségével vannak jelen.

(3) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

a) a Szövetség nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is.

d) a konferencia-közgyűlésre vonatkozó információkat.

(4) Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban – a megküldött meghívó útján – értesülnek.

(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6) A titkár a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve a titkár összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

(7) Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

10/B.§ A Közgyűlés lebonyolítása

(1) Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

(2) A közgyűlést a Szövetség Elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az Alelnök látja el a levezető elnöki teendőket. A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel;a felszólalónak megadhatja a szót, figyelmeztetheti az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet,

illetve ez okból felfüggesztheti a közgyűlés ülését.

(3) A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő Szövetségi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

(6) A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást.

(7) Az Egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatóak.

(8) A Közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

(9) A közgyűlés ülése video-konferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozás-mentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

(10) A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

(11) Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatóak, ha a titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételei biztosítottak.

10/C.§ A Közgyűlés határozatképessége

(1) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

(2) Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

10/D.§ A szavazás módja, a határozatok közlése

(1) A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség kialakulta esetén a javaslat elutasítottnak tekintendő.

(2) Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(3) A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(4) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

(5) Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(6) A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról szavaznak, és ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

10/E.§ Jegyzőkönyvezés, nyilvántartás, döntés közzététele

(1) A közgyűlés egészéről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket, amelyből megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, ellenzők illetve tartózkodók számaránya (ha lehetséges személye). Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését a Szövetség alelnöke látja el.

(3) A konferencia-közgyűlés ülésén elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy a titkár aláírásával hitelesít.

(4) A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a Szövetség székhelyén kifüggeszti. A Közgyűlés által hozott döntés érintettek (címzettek) részére történő közléséért az Elnök, míg az Elnökség által hozott döntés közlésért a Titkárt felelős.

(5) A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén – a Szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A Szövetség internetes weboldalán – www.momsz.hu – keresztül nyilvánosságra hozza a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót, továbbá a közgyűlés és elnökség döntéseit is nyilvánosságra kell hozni a szövetség internetes honlapján az ülés napjától számított tizenöt napon belül. A Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(6) A Szövetség működésével – illetve a Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatásokkal – kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésének a rendje a következő:

a) a Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatásokkal kapcsolatos irataiba bárki betekinthet a személyiségi jogok és az adatvédelem figyelembevételével;

b) a Szövetség működésével– ide értve az általa nyújtott cél szerinti juttatásokkal – kapcsolatosan keletkezett iratok két elnökségi tag jelenlétében tekinthetők meg, az iratbetekintés iránti igényt 8 (nyolc) nappal az irat megtekintése előtt az

Elnökségnél írásban kell jelezni;

c) a Szövetség működésével– ide értve az általa nyújtott cél szerinti juttatásokkal – kapcsolatosan keletkezett iratokról a betekinteni kívánó tag, valamint nem tag természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet saját költségére másolatot készíthet;

d) a hatóságok (pl.: rendőrség, ügyészség, bíróság) irat betekintési jogait a rájuk vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok tartalmazzák.

11.§ A Közgyűlés hatásköre

(1) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja a Szövetség vezető testületeinek tagjait: az Elnökséget, valamint tisztségviselőit: az Elnököt, Alelnököt, Titkárt, Megyei Vezető Képviselőket, a Felügyelő Bizottságot, valamint a Felügyelő bizottsági tagokat, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat;
határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, a Szövetséget érintő ügyekben, és kialakítja a Szövetség álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg a Szövetség egyéb szabályzatait;
meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét, fizetésének módját és határidejét;
a Megyei Vezető Képviselő javaslata szerint, az Elnök előterjesztése alapján dönt a tagfelvételi kérelmekről (a pártoló tagok kivételével);
elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
elfogadja az éves költségvetést, az Elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak kiegészítő mellékleteivel együtt. A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.;
a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
határozathozatal más érdekvédelmi szervezettel való egyesülés, illetve érdekvédelmi szervezetekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó
számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)
a Szövetség megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

(2) A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

(3) A távszavazást a titkár rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

(4) Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, a titkár köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

(5) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – a titkár megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

(6) A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezése napja.

12. § Az Elnökség

(1) Az Elnökség a MOMSZ ügyvezetése.

(2) A MOMSZ ügyvezetésével kapcsolatos feladatokat a 24 (huszonnégy) tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja öt éves időtartamra. Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök, a titkár és a tizenkilenc (megyei) plusz egy (fővárosi) megyei vezető képviselő. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre. Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(3) Az Elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg.

(4) Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább negyedévenként tartja. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően arról írásban értesülnek. Az írásbeli értesítő (Meghívó) tartalmazza a Szövetség nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, valamint a napirendet olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(5) Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

(6) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak a Felügyelő Bizottság tagjai, a Szövetség tagjai, illetve a meghívottak vehetnek részt.

(7) Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(8) Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 30 (harminc) napon belül – az Elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

(9) Az Elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlevők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását, továbbá az elnökség által hozott döntés számát, időpontját, tartalmát és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát – ha lehetséges személyét –.

(10) Az Elnökség ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a konferencia-közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az Elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során.

(12) Az Elnökségi határozatot a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül az érintettekkel igazolható módon, írásban kell közölni. Közlés igazolható módjának minősül különösen:

a) az érintettnek vagy meghatalmazottjának írásbeli elismerése arról, hogy az írásba foglalt elnökségi határozatot pontos dátum feltüntetése mellett átvette;

b) az elnökségi határozat postai küldeményként történt kézbesítése a tértivevény tanúsága szerint (a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet az irányadó).

(13) Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely a Szövetség irányításával kapcsolatos kérdés,és amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(14) Az Elnökség feladatai:

a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) a Szövetség vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

(15) Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja a Szövetség tagjait.

13.§ A Szövetség tisztségviselői

(1) A MOMSZ tisztségviselői:

a) Elnök

b) A két alelnök

c) Titkár

d) Megyei Vezető Képviselő

e) Helyi képviselők

f) Felügyelő bizottság elnöke és tagjai

(2) A Szövetség vezető tisztségviselőinek az Elnökség tagjai minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tisztségviselőket az e) pontban megjelölt tisztségviselők kivételével a Közgyűlés öt évre választja, megbízatásuk lejárta után újra választhatóak. Az öt éves ciklus közben megszűnő megbízatású tisztségviselő helyére megválasztott új tisztségviselő megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól.

(4) A vezető tisztségviselőkre és a Felügyelő Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

(5) A Szövetség feladatait a tisztségviselők mindaddig társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el, amíg a Szövetség anyagi feltételt nem teremt azok díjazására, amely megvalósulhat munkaviszony, vagy megbízásos jogviszony formájában.

(6) Az elnök a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a Szövetség szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre újra megválasztható.

(7) Az elnök feladata különösen:

a) az elnökségi ülés összehívása,

b) a közgyűlés és az elnökségi üléseinek levezetése,

c) a közgyűlés határozatainak jegyzése,

d) a Szövetség önálló képviselete,

e) a Szövetség működésének irányítása,

f) a Szövetség nevében és érdekében harmadik személyekkel való szerződések megkötése;

g) kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

h) a Szövetség adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,

i) a munkáltatói jogok gyakorlása a Szövetség munkavállalói felett,

j) a Közgyűlés határozatainak végrehajtatása,

k) a Közgyűlés határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számaránya (és ha lehetséges személye) megállapítható,

l) a Közgyűlés határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése;

m) a Közgyűlés által meghozott határozatok, továbbá a Szövetség beszámolóit, közhasznúsági mellékletet a Szövetség internetes honlapján (www.momsz.hu) nyilvánosságra hozza;

n) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelésének, illetve felhasználásának ellenőrzése;

o) a bankszámla feletti rendelkezés jogát gyakorolja önállóan;

p) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal;

(8) Az alelnök(ök) a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő(k), aki(k) az elnök munkáját segíti(k).

(9) Az alelnök(ök) jogai és kötelességei:

a) az elnök akadályoztatása esetén a Szövetség képviselete,

b) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését. Az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges;

c) az elnökség határozatainak nyilvántartása, ezek alapján a napi operatív teendők ellátása,

d) tájékoztatja a tagokat a Szövetség munkájáról,

e) a (7) bekezdés k), l) és m) pontjaiban meghatározott feladatokat a Közgyűlés ilyen irányú kijelölése esetén elláthatja.

(10) A titkár a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az elnök munkáját segíti.

(11) A titkár jogai és kötelességei:

a) az elnök konzultánsaként működik

b) az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén a Szövetség képviselete,

c) előkészíti az Elnökség üléseit, és az Elnökség felhatalmazása alapján előkészíti és összehívja a Közgyűlés üléseit,

d) nyilvántartja a tagságot

e) a Szövetség pénzállományának kezelése,

f) a számlák kezelése és nyilvántartása,

g) a pénztárkönyv vezetése,

h) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,

i) a számlák hitelességének ellenőrzése,

j) gondoskodik a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről.

(12) A megyei vezető képviselő a Közgyűlés által egyszerű többséggel, titkos szavazással 5 (öt) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az elnök munkáját segíti.

(13) A megyei vezető képviselő(k) feladata

a) az elnök konzultánsaként működik,

b) az általa képviselt megyéhez tartozó mentőállomáson dolgozó tagok képviselete;

c) a megyei vezető képviselő(k) köteles kikérni a tagság véleményét minden, állásfoglalást igénylő ügyében, és köteles a kialakult többségi álláspontot képviselni;

d) kapcsolattartás a helyi képviselőkkel;

e) a Szövetség megyei szintű adminisztratív feladatainak kialakítása, nyilvántartás vezetése, ezek alapján a napi operatív teendők ellátása;

f) a Közgyűlés határozatainak végrehajtatása;

g) véleményezés a segélyezési kérelmekről;

h) a képviselő köteles negyedévente munkájáról az elnökségnek beszámolni

i) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Elnökség hatáskörébe utal

(14) A Megyei Vezető Képviselő tagok feladatait, a közöttük levő munkamegosztást az Elnökség határozza meg.

(15) A Megyei Vezető Képviselő csak az elnök, illetve az alelnök együttes akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazásuk alapján képviselhetik a Szövetséget, a meghatalmazás szerint.

(16) A képviselet (15) bekezdésben meghatározott rendje a bankszámla feletti rendelkezésre nem terjed ki.

(17) A helyi képviselőt az adott mentőállomáson (szervezeti egységnél) dolgozó tagok választják, határozott 5 éves időtartamra egyszerű szótöbbséggel maguk közül.

(18) A Helyi képviselők feladata

a) a megyei vezető képviselő konzultánsaként működik,

b) a Szövetség helyi mentőállomáson dolgozó tagjainak képviselete;

c) a helyi képviselő kötelesek kikérni a tagság véleményét minden, állásfoglalást igénylő ügyben, és köteles a kialakult többségi álláspontot képviselni, és a megyei vezető képviselőt tájékoztatni;

d) a képviselő köteles évente munkájáról a megyei képviselőnek beszámolni;

e) minden olyan feladat ellátása, amelyet az Elnökség hatáskörébe utal.

V. Fejezet FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

14.§ Általános rendelkezés

(1) A Szövetség felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 (három) főből áll és tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 4 (négy) év időtartamra választja. A bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni. A Felügyelő Bizottság 1 (egy) Elnökből és 2 (két) Felügyelő Bizottsági tagból áll.

(2) A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza azzal, hogy határozatképességéhez valamennyi tag jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést az eredetileg kitűzött napirenddel írásban nyolc napon belülre ismét össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt ülés mindhárom tag megjelenése mellett határozatképes.

(4) A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben a Közgyűlés által visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

(5) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik a Felügyelő Bizottsági tagság a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, lemondásával, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával illetve a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, amely esetekben a Közgyűlés új Felügyelő Bizottsági tagot választ.

Az időközben választott új Felügyelő Bizottsági tag megbízatása a már hivatalban lévő Felügyelő Bizottsági tagok mandátumával egyező időpontig szól.

(6) Abban az esetben, ha a Felügyelő Bizottság létszáma 3 (három) fő alá csökken, új Felügyelő Bizottsági tagok megválasztásának céljából – 30 (harminc) napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni.

(7) A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évenként tartja. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően arról írásban értesülnek. Az írásbeli értesítő – Meghívó – tartalmazza a Szövetség nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, valamint a napirendet olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.. Ülései nyilvánosak, a személyiségi jogok és az adatvédelem figyelembevételével.

(8) A szavazás nyílt. Zárt és írásbeli szavazást bármely tag indítványára el kell rendelni. Az eltérő állásponton maradó tag a határozathoz különvéleményt csatolhat.

(9) A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból, napirendi pontonként az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

(10) Az Elnök köteles a Felügyelő Bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Felügyelő Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

(11) A határozatot az érintettel az átvételt igazolható módon – 8 (nyolc) napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a Szövetség iktatásában elhelyezve).

(12) A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő szerv a tagjai részére járó díjazás, és költségtérítés nyújtásának keretszabályait szabályzatban állapítja meg. A szabályzat felülvizsgálatára a szabályzat elfogadására vonatkozó szabályok a megfelelően irányadóak. Kifizetésre a szabályzat alapján, és keretein belül kerülhet sor, az alábbiak szerint: az egyedi, elszámolni kívánt kérelmeket – a jogcím indokoltsága és az elszámolni kívánt (költség) összegszerűsége tekintetében – a felügyelő szerv elnöke, a felügyelő szerv elnöke esetében a bizottság valamely más, érdektelen tagja igazolja le

15.§ A Felügyelő Bizottság hatásköre

(1) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen a Szövetség érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és a Szövetség közgyűlése és/vagy elnöksége által hozott határozatok végrehajtását, betartását.

(2) A Felügyelő Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

(3) A Felügyelő Bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzése során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak a Szövetség működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

(4) A Felügyelő Bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A Felügyelő Bizottsági tagok az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

VI. Fejezet A SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

16.§ A működéssel kapcsolatos általános szabályok

(1) A Szövetség a Bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre, válik önálló jogi személlyé, valamint a jogerős végzéssel történt Bírósági nyilvántartásba vétellel kezdheti el működését.

(2) A Szövetség befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

(3) A Szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

17.§ A Szövetség vagyoni eszközei, pénzeszközeinek felhasználása

(1) A Szövetség bevételei:
a) tagdíjak,
b) a Szövetség rendezvényeinek bevételei,
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
d) egyéb bevételek

(2) A Szövetséget a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a Szövetség gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő, de azt nem veszélyeztető módon folytathat.

(3) A Szövetség rendes tagjai belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évenként tagdíjat köteles fizetni.

(4) A tagdíj mértéke – 2016. évi július hónap 01. napjától – tagonként évi 10.800.- Ft, azaz tízezernyolcszáz 00/100 forint, illetve havi 900.- Ft, azaz kilencszáz 00/100 forint. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy önkéntes vagy megbízás alapján munkáltató által illetményéből történő levonással befizetést vállal. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat önkéntes befizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 15. (tizenötödik) napjáig kell megfizetni, készpénzben a Szövetség pénztárába vagy közvetlenül a Szövetség bankszámlájára történő átutalással, míg megbízás alapján munkáltató által illetményéből történő levonással történő fizetés esetén a munkáltató általi levonást követően minden hónap végéig, a munkáltató teljesíti a Szövetség bankszámlájára történő átutalással.

(5) Tagok a tagdíj megfizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(6) A Szövetség pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a titkár terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

(7) A kifizetések az elnök önálló aláírása alapján teljesíthetők. Az elnök három hónapon túli akadályoztatása esetén a kifizetések – a közgyűlés felhatalmazása alapján – két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

(8) A MOMSZ tartozásaiért saját vagyonával felel.

18.§A Szövetség könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

(1) A Szövetség könyvvezetésére, beszámolási rendjének irányadó szabályokra a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló VI. fejezete az irányadók.

(2) Könyvvezetés nyilvántartási szabályai

a) A Szövetségnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

b) A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

(3) A beszámolási szabályok

a) A Szövetség a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

b) A Szövetség esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

c) A beszámoló formáját a Szövetség által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

d) A Szövetség könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.

e) A Szövetség beszámolója tartalmazza:

1. a mérleget (egyszerűsített mérleget),

2. az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

3. kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

(4) A Szövetség köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint kiegészítő mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Szövetség e kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

(5) A letétbe helyezett beszámolót, valamint kiegészítő mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

(6) A Szövetség közzétételi kötelezettsége kiterjed a beszámoló, valamint kiegészítő melléklet saját honlapon (www.momsz.hu) történő elhelyezésére is. A Szövetség a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

19.§ A Szövetség megszűnése

(1) A Szövetség jogutód nékül megszűnik, ha

a) a tagok kimondják megszűnését; vagy

b) az arra jogosult szerv megszünteti.

c) a Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

d) a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) Jogutódlással történő megszűnés esetén, a Szövetség csak egyesületi formában működő szervezettel egyesülhet, és csak egyesületi formában működő szervezetre válhat szét.

(3) A Szövetség megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a Magyar Gyermekmentő Alapítvány nevű szervezetnek kell átadni. A Magyar Gyermekmentő Alapítvány nevű szervezet közhasznú szervezet.

VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§

(1) Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(2) Ezt az alapszabályt a Szövetség tagjainak 2016. évi április hónap 23. napján tartott Közgyűlése a 8/2016 (04.23.) sz. egyhangú határozattal jóváhagyták. A jelen alapszabály tartalmazza a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövegét.

(3) A Szövetség az egységes szerkezetű alapszabályát a Fővárosi Törvényszéknek az Elnök a kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Kelt Budapesten, 2016. évi április hónap 23. napján

…………………………………………………………
Lengyel Tibor

a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége elnöke

Záradék:
Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

…………………………………………………………
Lengyel Tibor
a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége elnöke

Előttünk, mint tanúk előtt:

Tanú (1):	Tanú (2):
neve:	neve:
lakóhelye:	lakóhelye:
személyi igazolvány száma:	személyi igazolvány száma:
aláírása:	aláírása: