Tisztelt MOMSZ! Nekem több kérdésem is lenne: 1. A munkáltató kötelezhet-e hogy a munkaidő kezdete előtt 15 perccel átöltözve legyünk jelen és kezdjük meg az autó átvételét úgy hogy ezt az időt természetesen nem fizeti. 2. Azokat a munkaruhákat, amelyeknek lejárt a kihordási ideje mire használhatja a munkavállaló. Konkrétan munkába való bejáráshoz használhatja-e? Hiszen elvileg saját tulajdon. 3. Azok a munkaruhák, amelyek emberi váladékkal szennyeződnek veszélyes hulladéknak minősülnek. Az ilyen jellegű veszélyes hulladékokra milyen szabályok vonatkoznak? Válaszukat előre is köszönöm!
A KÉRDÉSRE ADOTT VÁLASZ
Válaszadás időpontja: 2015. április 23.
Válaszadó: Dr. Kusper Zsolt
A kérdező által feltett kérdések sorrendjét követve; a munkaidő a munkajogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség időbeli kerete.Az Mt. definíciója alapján a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amelybe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is [Mt. 86. § (1) bek. ]. A munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyból származó egyik legfontosabb kötelezettsége a rendelkezésre állás, melynek időbeli kereteit a munkáltató a munkaidő meghatározásával állapítja meg. Következésképpen a törvény szerinti fogalom-meghatározásból egyértelműen kitűnik, hogy nem a tényleges munkavégzésnek, hanem a munkáltató rendelkezésnek van jelentősége. Tehát a munkaidő általános, a törvényben meghatározott fogalma a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének, rendelkezésre állási kötelezettségének illetve a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének időbeli meghatározását jelenti.
A törvényi szabályozásnak megfelelően a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő, illetve befejező tevékenységet a munkavállaló a munkaidőben teljesítheti. Ezzel összefüggésben ki kell emelni, hogy e körben jóllehet nem a munkakör lényegi elemeit képező tevékenységről van szó, de a munkavállaló ezeket a feladatokat rendszeresen és szokásosan el kell végezze és a munkaköri feladatai teljesítése szempontjából ezek lényeges tevékenységek. Az előkészítő vagy befejező munkák például a munkahely rendjének kialakítása, a takarítás, az anyag előkészítés vagy a mentőgépjármű átvétele. Ezek körét a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály – pl.: kollektív szerződés -, illetve a kinevezési okmány – munkaköri leírás – részletesen megállapíthatja. Az előkészítő vagy befejező munkálatok a munkaköri feladatok olyan járulékos részei, amelyeket a munkavállalónak akkor is el kell végeznie, ha a munkaköri leírás nem ezeket a járulékos feladatok nem sorolja fel. Azonban hangsúlyozni kívánom, hogy a munkáltató a munkát úgy köteles megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő vagy befejező munkákat a törvényes munkaidőn belül elvégezhesse, azaz a munkáltató – ellenszolgáltatás nélkül – nem követelheti meg a munkavállaló rendelkezésre állását a munkaidő tényleges kezdete előtt, így arra az időre szankciót sem irányozhat elő. Viszont ha e járulékos feladat természetnél fogva, vagy a munka helyi szervezettségére figyelemmel csak munkaidőn túl végezhető el – vagyis a mentőgépjármű műszaki átvételét, takarítását csak a munkaidő kezdete előtt tizenöt perccel korábban lehet megfelelően elvégezni – a munkavállalónak e feladat elvégzéséért a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték – díjazás – jár. Ugyanis álláspontom szerint egyértelműen előkészítő, illetve befejező tevékenységnek, tehát munkaidőnek minősül a munkakör tizenöt perccel korábban történő – átadása, illetve – átvétele a műszakváltáskor.
A munkaruhát érintő kérdés első része vonatkozásában mindenekelőtt rögzíteni kell, hogy ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a közalkalmazottnak munkaruhát köteles, illetve, ha a munka jellege megkívánja, formaruhát vagy egyenruhát adhat [Kjt. 79.§]. E körben megjegyezni kívánom, hogy a munkaruha juttatása az általános munkajogi szabályok szerint minden olyan munkakörben kötelező, ahol a munkavégzés miatt a ruházat védelme szükséges, következésképpen ez nem függhet attól, hogy végrehajtási jogszabály előírja-e ezt, vagy sem. A munkaruha- és formaruha juttatására jogosító munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni.
Kollektív szerződés hiányában a juttatásra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg [lásd: OMSZ, MÜK-0024 számú Munkaruha szabályzat]. A juttatási idő eltelte után a munka, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át [Kjt.79.§ (33) bek.].A munkáltató – OMSZ – által kiadott szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza munkakörönként rendszeresített munkaruha kihordási idejét. Ezzel összefüggésben a kúria kimondta, hogy ha a munkáltató az arra jogosult dolgozójának nem adott munkaruhát, aminek következtében a dolgozó arra kényszerült, hogy a munkavégzés során a saját ruháját használja, a munkaruha helyett utólag nem adható pénzbeli megváltás, köteles azonban a dolgozó saját ruházata viseléséből származó kárát megtéríteni [BH 1984.330].
Mindezek alapján a kérdés szerinti esetben a munkaruha – a kihordási idő lejárta okán – a kérdező tulajdonába átkerülve elveszti a munkáltatónál korábban betöltött funkcióját, következésképpen a munkavállaló tulajdonába átkerült (munka)ruha a saját ruhatára részét képezi. Ebből következik, hogy a munkáltató által korábban biztosított munkaruhát a közalkalmazott tetszése szerint hasznosíthatja – akár másodállásban, akár a munkába való bejáráskor is viselheti -.
Azonban fontos hangsúlyozni, hogy mindezt csak úgy teheti meg, hogy a korábban a munkáltató tulajdonát képező munkaruháról el kell távolítania minden, a munkáltató által elhelyezett – OMSZ MENTŐK – feliratot, azonosító jelet – mentők által használt jellegzetes logót – annak érdekében, hogy annak viselésekor – a fentebb hivatkozott munkaruha szabályzat 4.4 pontjában foglaltakra is figyelemmel – más számára ne keltsen megtévesztő, hamis benyomást.
A munkaruha szennyezettsége vonatkozásában; a helyszíni sürgősségi ellátás során, különösen rendkívüli eseményekhez köthetően – újraélesztés, közlekedési baleset, tömeges baleset, katasztrófa – a betegek megmentésére irányuló tevékenység fokozott kockázatot jelent a potenciálisan fertőzött egészségügyi eszközökkel – ide értve a szennyezett munkaruhával – történő érintkezés, sérülés tekintetében. Jogszabály – az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002 ˙I.11.) EüM rendelet 2.§ c) pont cc) alpont második fordulata – szerint különleges kezelést igénylő veszélyes (fertőző) hulladékok a vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszer-használatos ruhanemű – ide értve a munkaruhát is – és lepedő, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, protézis, inkontinencia betét, pelenka (kivéve az egészséges csecsemők pelenkái; illetőleg az átmenetileg inkontinenssé vált, vagy idős koruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei) és egyéb hasonló betegellátási hulladékok. Ennek értelmében a munkáltatónál rendszeresített munkaruha abban az esetben, ha vérrel, váladékkal szennyezetté válik, a munkáltatót a vonatkozó külön jogszabályokban előírt nyilvántartási és a környezetvédelmi hatósághoz történő bejelentési kötelezettségen túl a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak kötelezettsége terheli.
