A rendszer alapvető hibáira világít rá a mentőautóban életét vesztő lajosmizsei férfi esete
„Nem csak arról van szó, hogy ezek az emberek mit követtek el. Ne felejtsük el, hogy a munkáltatónak milyen hatalmas a felelőssége – mondja Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) operatív alelnöke. Mint ismert, nemrég nyomozást indított a rendőrség egy 52 éves lajosmizsei férfi halála miatt, aki egy mentőautóban halt meg, miután a járművet nagy sebességnél a sofőr lefékezte. A Blikk írta meg, hogy a fékezés miatt a férfi úgy beverte a fejét, hogy meghalt a mentőautóban. A sofőrt és a 19 éves ápolót a lap információi szerint az eset után azonnal elbocsájtották, annak ellenére, hogy még tart a rendőrségi vizsgálat.
„A legnagyobb probléma, hogy a jelentős munkaerőhiány miatt szinte bárkit felvesznek, mindenféle alapképzettség nélkül ebbe a két munkakörbe. Az ápolóknak gyakorlatilag csak egy érettségi, erkölcsi bizonyítvány kell, meg egy orvosi alkalmasság, és lehet is jönni az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ). Vállalni kell, hogy két éven belül elkezdi a mentőápolói képzettséghez szükséges iskolát. Ennyi a kritérium, de valójában ezt se minden esetben sikerült betartani. Gépkocsivezető pedig egy teszt kitöltése után is lehetsz, még egy gyakorló pályán sem kell átmenned, B kategóriás jogosítvány kell hozzá, erkölcsi bizonyítvány, plusz, hogy megfelelő legyen a reakcióidőd, ezt nevezik pályaalkalmassági vizsgálatnak – mondja Lengyel Tibor, aki egyébként maga is gépkocsivezetőként dolgozik.
Szerinte az OMSZ főigazgatójának kellene meghatározni azokat az irányokat, ami alapján felvesznek valakit. Jelenleg hiányzik a pszichés vizsgálat, nincs egy olyan kiválasztási rendszer, amelyből ki lehetne zárni azokat, akik egyszerűen alkalmatlanok erre a pályára.
A Bajtárs szerint nemcsak a megfelelő szűrés, oktatás, hanem az utánkövetés, a számonkérés sem működik megfelelően. Az OMSZ-nél nincs igazi elvárás, nem tartják szinten az emberek tudását. Évente egyszer van egy online továbbképzés, amiről online kell számot adni, ezt pedig bárki teljesítheti, trükközni sem kell nagyon. Valamint egy napos tantermi szituációs gyakorlatok képezik még a kötelező oktatás részét.
Nincs pszichés utánkövetés, nem vizsgálja senki, hogy a dolgozók mennyire égtek ki, mennyire túlterheltek. Kötelezően kellene vizsgálni őket, mert ilyen komoly problémákhoz vezethetnek a rendszer hiányosságai. Ennek szerinte nem szabadna bekövetkeznie, plusz a mentőszolgálatnál kellene, hogy működjön egy valós, etikai szabályzaton alapuló elvárás, ami meghatározná azt, hogy hogyan kell viselkedni, mi az elfogadott.
A munkaerőhiány miatt történhet meg az is, hogy egy 19 éves, gyakorlatlan, képzetlen ápolót kiengedtek egy idősebb mentőgépkocsi-vezetővel, akinek egyébként meg nincs feltétlenül kompetenciája, képesítése, komoly eseteket nem is tudnak megfelelően ellátni, ami viszont előfordulhat.
A szakszervezet alelnöke hozzáteszi, mentőszolgálatnak ki kellett volna állni, és azt kellett volna mondani, hogy „történt egy sajnálatos esemény, jelenleg kivizsgálás alatt van, várjuk a hatósági eljárás eredményét, utána tudunk erről érdemben nyilatkozni és cselekedni”
„Még folyik a vizsgálat, nem elbocsájtani, hanem felfüggeszteni kellett volna őket erre az időre. Ez az eset jelentős hátrányt okoz a mentődolgozóknak, sokan fognak emiatt ellenségként tekinteni ránk, meginoghat a mentőkbe vetett bizalom. Az OMSZ-nek azt is el kellett volna mondani, hogy az ilyen kirívó egyedi eseteket nem szabad azonosítani a mentődolgozók munkájával, hozzáállásával. A Bajtársak ugyanis nem ilyenek, nem lehet általánosítani” – teszi hozzá Lengyel Tibor.
